A Burudži medresze Sivasban – a szeldzsuk építészet gyöngyszeme

Sivas LátnivalókA Burudži medresze Sivasban – a szeldzsuk építészet gyöngyszeme

A Burudži medrese – a szeldzsuk tudomány csipkés kapuja Sivasban

Amikor kilépsz a Kent Meydanı városi térre Sivasban, és felnézel, a Burudzsije Medrese portálja szó szerint megállít: a bejárat feletti mukarnasok sűrű kőcsipkéként lógnak, geometrikus csillagok és dombornyomott spirálok borítják a keret minden centiméterét. Ez nem díszítés – ez a kőbe fagyott matematika. A Burudzse Medresét 1271-ben építették a szeldzsuk szultán, Giyaseddin Keyhüsrev III. uralkodása alatt, Muzaffer Burudzserdi megbízásából – ő egy tudós volt a Hamadan közelében fekvő perzsa városból, Borudzsból, aki Sivasba érkezett fizikát, kémiát és csillagászatot tanítani. Ma a medrese vallási és kulturális oktatási központként működik, és itt továbbra is tanítják a kalligráfiát, az ebru-technikát és a hangszeres zenélést, a sírkamrában pedig naponta felolvasnak a Koránból. Az anatóliai medresék közül ez a legszimmetrikusabb, a legjellegzetesebb szeldzsuk stílusú.

A Burudzse medrese története és eredete

1271. A rumi szeldzsuk szultánság nehéz időket él át: a mongol nyomás erősödik, a központi hatalom gyengül. De Sivasban még építkeznek. Muzaffer ibn Ibadullah al-Mufaddal al-Burudjirdi – így hangzik a megrendelő teljes neve, amely a sírkamra feliratos övébe van vésve – Borudzsból (perzsaul Borujerd) érkezett, Hamadan közeléből, Irán nyugati részéről. Ő egy tudós volt, aki ismerte a perzsa medreszék hagyományait, és Sivasban olyan helyet akart létrehozni, ahol a „pozitív tudományokat” – fizikát, kémiát, csillagászatot, vagyis azt, amit ma természettudományi karnak nevezünk – tanítanák.

A medresét 670-ben (1271-ben) építették, III. Giyaseddin Keyhüsrev (1265–1284) uralkodása idején. Elhelyezkedése az Eskikale negyedben, a város főterén, két másik nagy medresze – a Çifte Minareli és a Şifaiye – mellett arra utal, hogy ez a környék a középkori Sivas kulturális központja volt. A három medresze néhány száz méterre áll egymástól: nyilvánvaló, hogy az egész utca egyfajta akadémiai városként működött.

Az építész neve nem maradt fenn. Az épület azonban egyértelműen a közép-ázsiai török medreszék hagyományait követi: négy ajván a nyitott udvar körül, szimmetrikus, négyzethez közeli alaprajz. Ez nem véletlen: a szeldzsukok Közép-Ázsiából érkeztek, és magukkal hozták azt a tervezési sémát, amely később az egész muszlim világban elterjedt.

A medresze-rendszer 1920-as évekbeli eltörlése után az épület kiürült és romlani kezdett – a mezzanine teljesen megsemmisült. 1956 és 1968 között nagyszabású restaurálási munkálatokat végeztek: először az Oktatási Minisztérium, majd a Kulturális Minisztérium irányítása alatt, amely 1957-ben vette gondozásába a medreszét. A mezzanint helyreállították. 2005-ben további felújítási munkálatokat végeztek: megerősítették a padlókat, kijavították a vízelvezető rendszert, ólommal borították be a kupolákat, és helyreállították a kőburkolatot. Ma az épület a Vakufok Főigazgatóságának tulajdonában van, és 2015-ben átadták a Sivas-i muftiátnak. A medreszét a világörökségi helyszínek közé felvételre javasolták az UNESCO-nak – a pályázatot 2014. április 15-én felvették az előzetes listára.

Építészet és látnivalók

Az építészettörténészek a Burudzse medreszét „Anatólia egyik legjobb szeldzsuk építészeti példájának” nevezik, amely „a legharmonikusabb és legteljesebb építészeti elemekkel és díszítéssel rendelkezik”. Ez nem csak retorika: az épület valóban kiemelkedik a szivaszi medreszék közül arányainak szigorúságával és kivitelezésének gondosságával.

A főbejárat és a mukarnasok

A főbejárat nyugati oldalon, az utcáról nyílik. A portál ajvanját mukaraszok díszítik, amelyek bonyolult csipkére emlékeztetnek: egymásba illesztett geometriai alakzatok, matematikai pontossággal. Az ajtó méretei: 6,50 x 7,80 méter. A kapu oldalain két ablak található mukarnás fülkékkel és két sarokban elhelyezett, csiszolt pilon. A portál ajtót minden oldalról feliratok veszik körül.

Nyitott udvar és árkádok

A portál mögött egy nyitott udvar található, két oldalán körülbelül 1,10 méter széles árkádokkal. A galériák csúcsíves ívei 270 cm magas és körülbelül 45 cm átmérőjű kör alakú oszlopokra támaszkodnak. A kapitélek egy része korinthoszi, egy része bizánci monogramokat visel: mindez „spolia”, azaz korábbi építményekből származó kövek. Ez egy kőbe vésett detektívtörténet – több korszak töredékei egyetlen árkádban.

Nyolc tanulószoba

Az udvar körül nyolc hujr található – lakó- és tanulócellák a hallgatók számára. Mindegyik ajtóval nyílik az udvarra, de ablakai nincsenek. A cellákat a keskeny árkád mögött hengeres boltozatok fedik. A főbejárattól oldalra lévő cellákban lépcsők vezetnek a tetőre, ahonnan ablakos mezzanine-szobákba lehet jutni.

A sírkamra és a csempék

A főbejárattól balra található a megrendelő és gyermekei sírkamrája. Eredetileg a sírkamra összes falát gazdag, kék és fekete színű hatszögletű csempék borították; ma a csempék egy része megmaradt. A sírkamra falainak felső szélén, a csempés mukarnaszok sora alatt fut egy feliratos sáv, amelyen az alapító teljes neve olvasható. Itt naponta felolvasnak a Koránból, és a hang az akusztikus rendszeren keresztül az egész épületben hallható: a látogatók a sírkamrába lépés nélkül is hallhatják az olvasást.

Könyvtár és kulturális programok

A vakfiye (alapító okirat) alapján tudjuk, hogy a medreszében eredetileg könyvtár működött. Ma az épületben két olvasóterem, kalligráfia-, ebru- (vízfestés), tedjvid- (a Korán dallamos felolvasása), arab és török nyelvű műhelyek működnek, valamint tafsír-, hadísz- és ney-tanfolyamok is zajlanak. A látogatóknak ingyenes teát kínálnak – ez az anatóliai vendégszeretet szép hagyománya.

Érdekes tények és legendák

  • A Burudzsi medrese falainak vastagsága a helyszíntől függően 115–150 centiméter között mozog: ez nem csupán építészeti fogás, hanem a közép-ázsiai medreszék hagyományainak közvetlen öröksége, ahol a vastag falak védelmet nyújtottak a nyári forróságtól és a téli hidegtől.
  • Az udvar árkádjaiban található oszlopfők egy része korinthoszi stílusú, amelyeket nyilvánvalóan régebbi romokból hoztak ide. Mások bizánci monogramokat viselnek. Így egy medreszében egyszerre három építészeti korszak él egymás mellett: az ókor, Bizánc és a szeldzsuk iszlám.
  • A megrendelő sírkamrájában naponta váltják egymást a Korán-olvasók – minden nap egy új vallási szolgálattevő. A hang hangszórókon keresztül terjed az egész épületben, és a medrese látogatói bárhol is legyenek, hallják az olvasást. A nem muszlim turisták számára ez szokatlan és emlékezetes élmény.
  • A medrese 2014 óta szerepel az UNESCO előzetes listáján – a Çifte Minareli és a Şifaiye mellett, mint Sivas „kulturális negyedének” komplexuma. Ha a jelölés sikeres lesz, a város teljes történelmi központja védett státuszt kap.
  • Anatolia medreséi közül a Burudzie tűnik ki a legszimmetrikusabb alaprajzával. A szakértők ezt azzal magyarázzák, hogy a megrendelő – egy iráni természettudós – szándékosan reprodukálta a négy ajvánnal rendelkező közép-ázsiai medrese ideális vázlatát, ahelyett, hogy azt a helyi viszonyokhoz igazította volna.

Megközelítés

A Burudzie medrese a Kent Meydanı téren található, Sivas központi kerületének Eskikale negyedében. A legközelebbi repülőtér a Sivas Nuri Demirağ (VAS), amely járatokat fogad Isztambulból (IST és SAW) és Ankarából. A repülési idő Isztambulból körülbelül 1 óra 20 perc. A repülőtérről Sivas központjába taxival vagy városi busszal lehet eljutni, az út körülbelül 15–20 percet vesz igénybe.

Ankarából vonattal is el lehet jutni: az Ankara Gar pályaudvarról Sivasba, az út időtartama körülbelül 5–6 óra a TCDD hagyományos vonatával. A busztársaságok (Metro, Kamil Koç és mások) naponta közlekednek Ankarából és Isztambulból Sivasba. Magában Sivasban mindhárom történelmi medresze – a Buruciye, a Çifte Minareli és a Şifaiye – a Kent Meydanı téren található, gyalogosan elérhető távolságra egymástól: mindhármat be lehet járni egy nap alatt.

Tippek az utazóknak

A Buruciye medrese minden nap nyitva tart, a belépés ingyenes. A személyzet teát kínál majd Önnek – ne utasítsa vissza: ez a vendégszeretet hagyományának része. Bent csendet kell tartani, különösen a sírkamrában, amikor a Koránt olvassák.

A homlokzat fényképezésére a legjobb idő a nap első fele, amikor a nap közvetlenül a portálra süt, és a mukarnasok mély árnyékokat vetnek. Az esti megvilágítás meleg, de elveszíti a domborzatot. Szánjon legalább 45–60 percet a Burudzsiye Medresére, és ha a negyed mindhárom medreséjét meg akarja nézni, akkor fél napot. Sivas belvárosában több jó szálloda is található; a város kicsi és kényelmes önálló utazáshoz.

Kombinálja a látogatást a Çifte Minareli Medrese-vel (a két minaretű medrese – a város legfotogénebb látványossága) és a Şifaiye Medresesi-vel (13. századi medrese-kórház) – mindhárom száz méterre van egymástól. Két negyednyire található a 12. századi Ulu Cami nagy mecset is. A szeldzsuk építészet szerelmeseinek Sivas kötelező megálló Ankara és Erzurum között. Jöjjön tavasszal (április–május) vagy kora ősszel (szeptember–október): a nyár itt forró és száraz, a tél pedig zord. Éppen a kellemes átmeneti időszakban látszik legjobban a Burudzse Medrese portálja – a makarnasok minden mintája a gyengéd anatóliai fényben különálló iparművészeti remekműnek tűnik.

Az Ön kényelme fontos számunkra, kattintson a kívánt jelölésre az útvonal létrehozásához.
Találkozó a percekkel a kezdés előtt
Tegnap. 17:48

Szintén a témához tartozik.

Cyaneae (Kianeia) – Lükia szarkofágvárosa Demre közelében
Cyaneae (Kianeia) – Lükia szarkofágvárosa Demre közelében
Tegnap. 17:48
A Kızılay-i Güvenpark – a Biztonság emlékműve és Ankara szíve
A Kızılay-i Güvenpark – a Biztonság emlékműve és Ankara szíve
Tegnap. 17:48
A régi mecset (Mersin) – története és építészete Eski Cami
A régi mecset (Mersin) – története és építészete Eski Cami
Tegnap. 17:48
Bagaran – Örményország ősi fővárosa a Kars tartományban
Bagaran – Örményország ősi fővárosa a Kars tartományban
Tegnap. 17:48
Gyakran feltett kérdések — A Burudži medresze Sivasban – a szeldzsuk építészet gyöngyszeme Gyakran ismételt kérdések az A Burudži medresze Sivasban – a szeldzsuk építészet gyöngyszeme webhelyről. Információk a szolgáltatás működéséről, lehetőségeiről és használatáról.
A Burudži medresze egy középkori iszlám iskola, amelyet 1271-ben építettek Sivasban, a Rum szeldzsuk szultánság idején. Az épület legfőbb jellemzője a rendkívül bonyolult mukarnaszos portál: geometrikus csillagok, dombornyomott spirálok és többszintes cseppkőboltozatok borítják a bejárati keret minden centiméterét. Az építészettörténészek a szigorú szimmetria és a gondos kivitelezés miatt a szeldzsuk építészet egyik legszebb példájának tartják Anatóliában.
A medreszét Muzzaffer ibn Ibadullah al-Burudzsirdi megbízásából építették – ő egy tudós volt a Hamadan közelében fekvő perzsa városból, Borudzserdből. Sivasba azzal a szándékkal érkezett, hogy olyan intézményt alapítson, ahol a „pozitív tudományokat” – a fizikát, a kémiát és a csillagászatot – tanítják. Valójában ez volt a 13. századi szabványok szerinti természettudományi kar elődje. Az alapító teljes nevét a medrese belsejében található sírkamra feliratos övébe vésték.
A mukarnasok egy háromdimenziós, prizmatikus cellákból álló rendszer, amelyek kőcsipke-szerűen lógnak a bejárat felett. Ez nem csupán díszítés: minden elem a geometria matematikai törvényei szerint épül fel. A Burudzsi medreszében a főportál mukarnásai az anatóliai szeldzsuk medreszék közül a legbonyolultabbaknak és a legjobban megőrzötteknek számítanak. Éppen ezért a portál az épület szimbólumává vált, és az egyik fő vonzerővé a fotósok és az építészeti kutatók számára.
A belső udvar árkádjaiban oszlopok állnak, amelyek kapitéljai nyilvánvalóan korábbi építményekből származnak – az úgynevezett spóliák. A fejezetek egy része korinthoszi (antik típusú), mások bizánci monogramokat viselnek. Így egy épületben három építészeti korszak él egymás mellett: az antik, a bizánci és a szeldzsuk iszlám. Ez a medreszét a kulturális rétegződés egyedülálló dokumentumává teszi – egyfajta kőbe vésett detektívregénnyé.
Egyelőre nem, de a Burudži medrese 2014. április 15-től szerepel az UNESCO előzetes listáján – a szomszédos Çifte Minareli medrese és Şifaiye medrese mellett, mint Sivas egységes „kulturális negyede”. Ha a jelölést jóváhagyják, a város teljes történelmi központja nemzetközi védelmi státuszt kap.
A Burudzsi medresze egy élő kulturális intézmény, nem csupán múzeumi látványosság. Ma kalligráfia-, ebru- (vízfestés), tedzvid-, arab és török nyelvtanfolyamok, valamint tafsír- és hadísz-kurzusok működnek itt. A megrendelő sírkamrájában naponta váltják egymást a Korán-olvasók – hangjukat hangosító rendszer közvetíti az egész épületbe. A medrese a Vakúfok Főigazgatóságának tulajdonában van, és 2015 óta a Sivas-i muftiát irányítása alá tartozik.
A Burudzsije medresze a klasszikus közép-ázsiai elrendezés szerint épült: négy ajván veszi körül a nyitott udvart, a szimmetrikus alaprajz szinte négyzet alakú. A megrendelő – egy iráni természettudós – szándékosan másolta le az iráni medreszék ideális elrendezését, anélkül, hogy azt a helyi viszonyokhoz igazította volna. Pontosan ez magyarázza a tökéletes szimmetriát, amelyet a szakértők kivételesnek tartanak az adott korszak anatóliai medreséi között. A falak vastagsága eléri a 115–150 centimétert, ami nyáron hűvösséget, télen pedig meleget biztosított.
A sírkamra a főbejárattól balra található, és a medresze megrendelőjének, valamint gyermekeinek nyughelyéül szolgál. Eredetileg az összes falat kék és fekete színű hatszögletű csempék borították; a csempék egy része a mai napig fennmaradt. A falak felső szélén az alapító nevét tartalmazó feliratfutó húzódik. A sírkápolnába be lehet lépni, azonban a vallási szokások tiszteletben tartása érdekében csendet kell tartani: itt naponta felolvasják a Koránt.
Igen, a vakfiye – a medresze alapító okirata – szerint a könyvtár már az alapítás pillanatától létezett. Ma az épületben két olvasóterem működik, amelyek továbbviszik ezt a hagyományt. Ezenkívül megmaradt nyolc hujr – a belső udvar körül elhelyezkedő tanuló- és lakócellák a hallgatók számára. Ezeket hengeres boltozatok fedik, és ajtónyílásokon keresztül nyílnak az udvarra.
A medresze-rendszer 1920-as évekbeli felszámolása után az épület kiürült és romlani kezdett – a mezzanint teljesen elvesztették. 1956 és 1968 között az Oktatási Minisztérium, majd a Kulturális Minisztérium irányításával nagyszabású restaurálási munkálatokat végeztek: a mezzanint helyreállították. 2005-ben további munkálatokat végeztek – megerősítették a padlókat, kijavították a vízelvezető rendszert, ólommal borították be a kupolákat és helyreállították a kőburkolatot. Jelenleg az épület jó állapotban van.
A Burudzsi medresze minden nap nyitva tart, a belépés teljesen ingyenes. Előzetes bejelentkezés nem szükséges. A látogatók a létesítmény nyitvatartási ideje alatt bármikor önállóan érkezhetnek. A hagyományoknak megfelelően a személyzet teával kínálja a vendégeket – ez az anatóliai vendégszeretet része, amit nem illik visszautasítani.
Mindhárom medresze a Kent Meydanı téren áll, egymástól néhány száz méterre, és együtt alkotják a középkori Sivas történelmi „akadémiai negyedét”. A Çifte Minareli (Kétminaretű) a homlokzatán található két magas minaretnek köszönhetően a legfotogénebbnek számít. A Şifaiye Medresesi egy 13. századi medrese-kórház, amelyet maga a szultán alapított. A Buruciye pedig a legbonyolultabb portállal és a legszigorúbb szimmetriájú alaprajzzal tűnik ki. Együttesen teljes képet adnak a szeldzsuk építészet virágzásáról Közép-Anatóliában.
Felhasználói kézikönyv — A Burudži medresze Sivasban – a szeldzsuk építészet gyöngyszeme A Burudži medresze Sivasban – a szeldzsuk építészet gyöngyszeme felhasználói kézikönyv, amely tartalmazza a főbb funkciók, lehetőségek és használati elvek leírását.
A legjobb időpont az utazásra április–május vagy szeptember–október. Tavasszal és kora ősszel a lágy fény különösen jól kiemeli a portál mukarnásainak domborzatát. Nyáron Sivasban meleg és száraz az idő, a tél pedig zord, ami megnehezítheti a tér megtekintését. Ha a homlokzatot szeretné lefényképezni, tervezze meg érkezését a nap első felére: a reggeli nap közvetlenül a portálra süt, és mély árnyékokat vet a fülkékbe.
A legközelebbi repülőtér a Sivas Nuri Demirağ (VAS), amelyre járatok indulnak Isztambulból (IST, SAW) és Ankarából; az út Isztambulból körülbelül 1 óra 20 percet vesz igénybe. Ankarából a TCDD vonattal lehet eljutni az Ankara Gar pályaudvarról – az út 5–6 órát vesz igénybe. A Metro, Kamil Koç és más busztársaságok naponta indítanak járatokat Ankarából és Isztambulból. A repülőtérről vagy a buszpályaudvarról Sivas központjába taxival vagy városi busszal lehet eljutni, az út körülbelül 15–20 percet vesz igénybe.
A Burudži medrese közvetlenül a Kent Meydanı téren található, az Eskikale negyedben – Sivas történelmi központjában. Az épületet navigáció nélkül is könnyű megtalálni: a portál a térről azonnal látható. A közelben található a Çifte Minareli Medrese és a Şifaiye Medresesi is – mindhárom látnivaló gyalogosan is könnyen megközelíthető. A téren és a környező utcákban lehet parkolni, de a központban kényelmesebb gyalogosan közlekedni.
Ne siessenek rögtön belépni – álljanak meg a portálnál, és nézzék meg kívülről a mukarnaszos ajvánt. Az ajván mérete 6,50 × 7,80 méter; oldalain két fülkés ablak és sarokban csúcsos oszlopok találhatók. Figyeljen a portál körüli feliratos övekre és a díszítésben szereplő geometrikus csillagokra. Pont itt látszik a legjobban a szeldzsuk díszítés matematikai pontossága. Készítsen fényképeket a homlokzatról a bejárat előtt – bent már más a kép.
A portálon átlépve egy nyitott udvarra érkezik, amelynek két oldalát árkádok szegélyezik. Nézze meg az oszlopokat: a kapitéliumok egy része korinthoszi stílusú, más része bizánci monogramokat visel – ezek korábbi építményekből származó spóliák. Az udvart nyolc hujr (tanulószoba) veszi körül, hengeres boltozatokkal. A portál két oldalán lévő cellákban lépcsők vezetnek a tetőre. Ne siessen: az árkádok részleteit közelről, figyelmesen kell megnézni.
A megrendelő és gyermekei sírhelye a főbejárattól balra található. Lépjen be, nézze meg a megmaradt kék és fekete színű hatszögletű csempéket, valamint az alapító nevét tartalmazó feliratot. Figyelem: a Korán napi felolvasását hangosító rendszer közvetíti az egész épületben. Ez a hangháttér a medresze különleges hangulatát adja, amelyet érdemes csendben átélni.
A medrese munkatársai ingyenes teát kínálnak Önnek – ne utasítsa vissza, ez az anatóliai vendégszeretet hagyománya. Ha érdekli, kérdezze meg a személyzettől a nyitott műhelyek órarendjét: itt tartanak kalligráfia-, ebru- (vízfestés) és tedjvid-órákat. Néha a látogatók megfigyelhetik a folyamatot, vagy akár maguk is kipróbálhatják. A belépés az egész épületbe ingyenes.
A Burudži medresétől induljon el a Çifte Minareli Medrese felé – ez Sivas legfotogénebb épülete, amelynek homlokzatán két magas minaret emelkedik. Ezután nézze meg a Şifaiye Medresesi-t – egy 13. századi kórházi medresét. Két háztömbnyire található a 12. századi Ulu Cami nagy mecset. Az egész negyed bejárásához szünetekkel együtt fél napra lesz szüksége. Szánjon legalább 45–60 percet magára a Burudzsi Medresére, és ugyanennyit a két szomszédos látnivalóra.